A második áldozat

Szombaton sikerült időt szakítanom és kimenni egy kis fotózásra,mégpedig Béla barátommal .Titkon bíztam abban ,hogy a madárvonulás elkezdődött ,és újabb fajok térnek be az  etetőre.Keresgéltünk néhány mohás fatörzset díszletnek,és már fotóztunk is.Vagyis én inkább nézelődtem, mert semmi különös nem volt ,csak a cinegék jöttek a téli megszokottnál kevesebben.Ekkor vágott be a karvaly és az első támadás sikeres volt, és vitte is a cinegét.Mindkettőnk kezében gép volt,de esélyünk sem volt fotót készíteni a támadásról.Béla mondta

 is: ''Milyen jó madáretetőm van ,,. Ezután minden a szokásos módon folytatódott. Repülő cinegékről próbáltunk fotókat készíteni, részemről nem sok sikerrel. Felturbózott ISO-val vártam a következő cinegét ,amikor újra beszállt a karvaly jó két méternyire.Nosza kattogtak is a masinák.Sajnos az 1600 ISO miatt nem lett valami kiállítási fotó belőle.Így még mindig nincs jó karvaly fotóm,de majd legközelebb.Jó volt megosztani ezt a kis kalandot barátommal.Hátha  ő is kedvet kap ehhez az őrülethez: TERMÉSZETFOTÓZÁS!

A nagy vadász

A harkály dobolt a fán,zöld küllő kiáltott  tavaszt amikor közeledtem  a Nadapi lesemhez.. Az úton a les felé egy hóember állta az utamat ,amelyet vidám emberek építettek akik előttem jártak itt.Az etetők feltöltése után ,nagy nehezen megtisztítottam az üveget, és már fotóztam is.Minden a szokott módon történt a cinegék jöttek mentek, amikor bevágott egy karvaly .A sikertelenség után négy öt perces pihenő következett, majd újabb támadás.Mivel a cinegék előre jelezték a ragadozó érkezését már készültem az akcióra .A madár süvítve keringett az etető körül, de esélyem sem volt, a fotóra még a keresőbe se tudtam befogni.A vadászat közben néha leült pihenni valamelyik fára, itt készítettem róla képeket.A  karvaly végül sikerrel járt, egy bevágás után lecsapott a földre, és a karmai között volt egy cinege.Sajnos csak olyan képet tudtam készíteni róla ahol lemaradt a feje.Sajnáltam a kis madarat de a karvalynak is élnie kell ez a természet törvénye: van aki vadász van aki áldozat.

Végre ölyvek a lesnél

Amikor az ölyves  lesem építését terveztem, hideg havas időről álmodoztam. Ilyenkor nagy  kincs a betevő falat,   éhes madarak érkeznek sorra az etetőre.Na gondoltam: most vagy soha!  Laci barátomtól kapott harmadik komplett disznó belsőséget húztam szánkóval a lesem elé, ölyvetetés céljából. A lesben ülve először szarkák cserregését hallottam,majd megjelentek az első felderítők is .Nemsokára nagy huppanást hallottam a les tetején, hangjából felismertem ,hogy ölyv ül  fél méterre a fejem felett.Még lélegezni is alig mertem.Madaram tíz perces terepszemlét tartott ,mire rászállt a húsra.Amikor falatozni kezdett elkezdtem fotózni.Egy másik madár egy közeli fáról vijjogott sokáig,de  nem mert leszállni enni.Végül ö is csatlakozott. Ekkor látszott milyen vékony, sovány ez a madár.( amelynek kiesik a falat a csőréből) Minden erejét összeszedte, hogy darabokat szakítson ki a fagyott húsból,és közben látszott,hogy remeg.Remélem az a kis élelem amit vittem neki átsegíti a nehéz téli napokon.Vasárnap Nadapra mentem etetni és fotóztam is egy kicsit ,hátha soha nem látott fajok néznek be hozzám.A karvaly többször bevágott az etetőre. Végül leszállt ,és tudtam készíteni róla két kockát sietve.

Új vendégek a lesben és az etetőn

A zord hideg ellenére kimentem fotózni  a leshez Nadapra. A  friss hóban láttam, hogy nyomok vezetnek a kunyhómhoz.Odaérve kinyílt az ajtó és egy apa és lánya mosolygott rám a lesből.Gondolták kipróbálják milyen a látvány egy ilyen üveg mögül.Nem haragudtam érte hiszen  semmit nem bántottak, és ők is szeretik a természetet és nézelődtek egy kicsit.A vendégek távozása után feltöltöttem az etetőt és már kezdődött is az előadás a természet színpadán.A madarak nagy csapatokban rohamozták az etetőt.A szokott fajokon kívül megjelent  meggyvágó úr feleségével, erdei pinty úr, és citromsármány kisasszony akiről nem tudtam jó képet készíteni.Volt olyan cinege aki úgy gyalogolt oda az etetőhöz mert repülni nem tudott, az erdei pinty is nagyon gyengének látszott.Nagy sikere volt a margarinnak amelyből a rigó,cinegék,csuszka,szajkó és a harkály is  fogyasztott. Ölyvem a fa tetejéről nézte az előadást,sajnos róla elfeledkeztem.Kitartás  madárkám nemsokára ismét megyek és nem maradsz éhen.

Öt méterre az alvó vaddisznótól !

Dóra lányomat ébresztettem,hogy jöjjön velem vaddisznót nézni. De ilyen a fiatalság: Dóri a másik oldalára fordult és aludt tovább.Amikor bemásztam a kert kapuján (engedéllyel) nagyon erős széltől zúgott az erdő,és a fák ágai összecsapódtak .Na, gondoltam legalább most tudom merről fúj a szél,  így nehezebben érzik meg a szagomat a vadak.Amikor egy- két nagyobb ág leszakadását hallottam, már nem is voltam olyan lelkes a szél miatt.Először gondoltam dámokat fotózok ,mert azok is vannak ezen a helyen . Végig látogattam az ismert tisztásokat,  ahol szarvasoknak kellett volna legelészniük ,de egy fia dámot nem láttam.Vissza a disznókhoz, a kerítés mellett már hallottam egy visítást, legalább őket megtaláltam.A kerítés mellett a sárban caplattam a szél zúgott,amikor megpillantottam az alvó disznót az erdőben.Gyorsan letettem az állványra helyezett gépet, fotóztam néhány kockát .A disznók nagyon közel voltak,talán meghallottak valamit mert mozgolódni kezdtek és odébb álltak.Itthon néztem meg a sigma 191mm-en volt ,és teljes kockát fotóztam. Jó közel sikerült megközelíteni . Ezek után még  néhány kockát készítettem  róluk az erdőben, de sajnos sok volt az ág, de talán lesz ez még jobb is.

Szél és hideg

A hideg miatt kíváncsisággal telve ültem be nadapi lesembe.Hátha új fajok jöttek messzi északról a terített asztalhoz.Sajnos nem sok változás történt a szokásos cinegék, és a karvaly vágott be kétszer.Az etetőt azonban dugig raktam szotyival ,hiszen madárkáimnak most nehéz napok jönnek.Hideget és havat mond az előrejelzés.A fák ágaira almákat tűztem,a fenyőrigókat várom vendégségbe. A vörösbegyet meg ha látta valaki, küldje vissza mert ősz óta nem láttam,pedig tavaly télen kitartott.Ja Még egy érdekesség ,a kék cinegét kifigyeltem amint a csipkebogyót eszegette ,biztos tudja a C vitamin milyen fontos a hidegben.

Ölyvek Nadapon

Vidáman indultam bevásárolni a baromfi boltba.Nem  mintha nagyon szeretnék boltba járni csak tudtam,hogy néhány csirkefarhát is a kosárba kerül.Nem takarékossági szempontok vezettek a farhát vásárláshoz, hanem előre megfontolt fotózási szándék.Az ölyvek szeretik a csirke farhátat. A bevásárlás után gyorsan autóba ültem,irány Nadapra a leshez.A beszálló a kívánt helyre került,és már figyeltem is a jövevényeket .Először cinegék jöttek,de nemsokára jött ölyv is.Arra az ágra szállt , ahova én szerettem volna.A cinegéket nem zavarta a táplálkozó ölyv , vidáman hordták a magokat tovább.Erről videót is készítettem ,de gyakorolni kell a filmezést mert sok az életlen rész benne.Csodálkozom azokon a vadászokon akik vadászhatóvá szeretnék tenni ezt a madarat,ha veszélyes lenne félnének tőle más fajok. Volt amikor fácán sétált el mellette minden félelem nélkül. Bezzeg amikor a karvaly  beszáll,  abban a pillanatban csend lesz és nem mozdulnak a bokorból a madarak,csak később kezdik szidni a gyilkost.Az ölyv elszállása után röpképeket próbáltam készíteni a cinegékről.Hát van még mit fejlődnöm.Utoljára érkezett a harkály, aki mindig összekeni magát  margarinnal,hogy ne mutasson jól a fotón???

Disznók között

Azt hittem nehezebb lesz átmászni fotós hátizsákkal a disznós kert kapuján. Nem illegális mászásról van szó,a mászásra pedig engedélyem volt. A vadászat holnap lesz,addig csinálhatok néhány fotót a vaddisznókról.Bent elkezdődtek a gondok,várjak amíg elém kerül legalább egy malacka,vagy cserkeljek ?Végül a cserkelés mellett döntöttem .A disznók nagy hanggal voltak elindultam a hangok irányába,de előbb észrevettek mint fotózni tudtam volna.Ezután vártam ,de nem jöttek.Végül a második cserkelés hozta meg az eredményt sikerült néhány dokumentum fotót készítenem.Egy izgalmas élményem is volt.Egy malac valahogy kibújt a kerítésen és hívta a kondát, egy nagyobb disznó odament hozzá .A hazafelé vezető utam pont a malac és a nagyobb disznó között vezetett el.Hát igencsak  nézegettetem a kerítést hova is ugorjak fel állvánnyal a kezembe.Szerencsére mindketten elfutottak az erdőbe.

Végre napsütés és fotózás

Végre eltűntek a felhők és napsütéssel búcsúztattuk az óévet.Már kora reggel az ölyves lesben kezdtem a fotózást.Még mindig csak szarkák jöttek ,de sajnos kevés folt a fény. Gyors reggeli után Nadapra indultam fotózni.Itt feltöltöttem az etetőt ,és beszereztem az erdőből néhány mohás fatörzset díszletnek és már készenlétben vártam az etetőre érkező madarakat.A szajkóknak vittem egy csirkeaprólékot is.A cinegék pillanatokon belül táplálkozni kezdtek.Közben megékezett a nagy fakopáncs ,meg Zoli barátom akivel közösen tatjuk fenn a leshelyet.Exponáltunk is rendesen ,amikor egy nagy madár árnyéka úszott el les felett.Nemsokára kiderült ki volt őkelme mert leszállt elénk két méterre egy ölyv,majd egy másik és enni kezdtek.Gyorsan teltek a memóriakártyák,egyik madár egy méterre ült be az üveg elé.Végül a karvaly érkezése zárta ezt szép napot.Íme néhány fotó a csodás élményekből.Remélem 2012-ben is lesz miről írnom.BÚÉK.