Amikor a valóság szebb mint az álom.

 

Már régóta gondolkodtam egy ölyves les létesítésén. A leeresztett  tómederben árválkodott egy lesem kihasználatlanul. A helyszín kiválasztásában segített Zsombor aki a terület fővadásza, amikor a vadetetés alkalmával megmutatta a lehetséges helyszíneket. A megfelelő engedélyek birtokában állandó segítőmnek Béla barátomnak telefonáltam. Ő nem kérette magát és már hoztuk is a nadapi hegyek közé bódémat. Itt másfél köbméter föld kitermelése után helyére került .Másnap gondoltam kimegyek csinálok néhány kockát az első látogatókról. Már vagy három órát üldögéltem ás a hazaindulást fontolgattam amikor egy szajkó ment oda  a húshoz. Nemsokára egy ölyv érkezett, és mind többen csatlakoztak hozzá .Egy órán belül már 8 madarat számoltam meg a les előtt . A látvány minden képzeletemet felülmúlta. Vajon honnan tudják az ölyvek hol vár rájuk terített asztal?Talán úgy figyelik egymást mint az afrikai  keselyűk? Sajnos a fény kevés volt a sigmának így igazi akció fotók nem készülhettek ,de maradjon élmény későbbre is.Alig várom a folytatást.

 A bódé a helyszínen.

 Munkamegosztás: Béla ás, én fotózok.

Na én is ástam .

Szajkó volt az első vendég.

 Az első ölyv .

Majd a következő.

 Akciókat próbáltam fotózni

 Sajnos kevés a fény.

 Közben eleredt a hó.

 Csúcsforgalom 7 ölyv a képen.