A szelíd vaddisznók!

Nagyokat szippantva a friss hegyi levegőből  vidáman kaptattunk fel a vaddisznós kertbe hárman Dóri lányom ,Zoli barátom és jómagam. A kert szinte fel volt szántva a sok túrókarimás jóvoltából. Amint megláttak bennünket szép lassan elkocogtak a közelünkből. Ha mi jobbra mentünk ők balra.Egy darabig próbáltuk becserkészni őket ,de nem sok sikerrel. Ekkor kimásztunk a disznóskert melletti útra,mert a hangok onnan jöttek. A konda java el is szaladt ,de néhány süldő visszasomfordált hozzánk. Ők jutalmul almát kaptak ,de nem voltak elájulva tőle. Inkább azért jöttek ,hogy megnézzenek bennünket. Íme néhány fotó .

  A " vaddisznók" majdnem kézből esznek :) A fotót a lányom készítette hátha kedvet kap ehhez a csodálatos hobbihoz:)

Tavaly történt



Bosszantja a fotóst ez a ködös felhős idő ,a színek szomorúak , a képek hamar bemozdulnak a kevés fény miatt.A madarak kevésbé éheznek így nehezebben csalogathatók be egy kis étellel. A két hét téli szünet alatt alig volt kedvem kimenni a fotózni pedig ilyen velem nem szokott előfordulni.December 29-én egy kis napsütés mutatkozott ,így kivettem a mélyhűtőből  három darab csirkefarhátat meg egy kis csibemájat és már robogtam is  a nadapi erdőbe ölyvet csalogatni.A csalétek kihelyezése után egy órát kellett várni mire egy holló beszállt.Persze rögtön kivett egy farhátat a gödörből ,hogy ott rondálkodjon a fotókon.Ekkor az ölyvek is aktivizálták magukat egyik rácsapott a hollóra aki ijedtében majd beugrott az üvegen. Az ölyvek kicsit verekedtek is. A következő fotók készültek: Köszönet Hollósi Zolinak aki kölcsönadta a canon 70-200 f4 obiját egy kis tesztelésre.
Bocsánat kedves olvasóim ,hogy ilyen soká nem írtam. Mindenkinek utólag is boldog újévet kívánok!

Hét ölyv és két holló


Vidáman robogott öreg skodám a  nadapi hegyek felé. A csomagtartóban a tegnapi disznóvágásból mentett belsőséggel. A les elrendezése után  tíz percet sem kellet várnom a szajkók már kíváncsiskodtak is a húsok körül. Az ölyvek csak a fákról kiabáltak a tolvajokra. Nemsokára beindult az élet . Egy ölyv leszállt aztán jött a többi ,és megpróbálta a húson táplálkozó társát elzavarni. A  hollók mert ugye ők is itt voltak mindenféle trükköt bevettek az ölyvek elzavarására. Kiabáltak,  fenyegetőztek ,de a legjobb az volt amikor tollánál fogva igyekeztek elhúzni az éppen táplálkozó ölyvet. Sajnos a fények igen gyérek voltak fényéhes sigmámnak,de így is nagyon sok élményt hozott a varárnap.
UI:( Köszönet  a  vadászoknak akik a zsigerek etetésével segítenek a madaraknak a telelésben,és nekem pedig a fotózásban)

Érdekességek az itatón

Egy hete voltam az itatónál .A napraforgó elfogyott , most töltöttem fel az etetőt .a cinegék elpártoltak tőlem remélem távozásuk nem örökös . Néha azon gondolkodom más madarakat nem zavarnak-e nagy csapataik. Az elmúlt héten láttam egy menyétet . Disznóvágás után mentem a cipőmet nem cseréltem le,  mintha követte volna nyomaimat . Csak egy házi használatú kép készült róla. Tavaly mindig eltűnt a háj az etető körül , a földről a rókák, a fákból pedig a szajkók lopták el.. Most készítettem egy hájetetőt .( már látom magam előtt a harkályok nagy csapatait élükön a fekete harkállyal ,mert ő nagy vágyálmom) A terv közép fakopáncs hóesésben , meg fekete harkály akárhogyan végre!!

A hájetető

Cinege díszlettel.

Fekete rigó tojó esőben fotózva.

A karvaly is benézett.

A menyétke remélem egérrel a szájában is sikerül.

Corvus


Már nagyon unatkoztam az ölyves lesemben, mert nem történt semmi. Szundikálni próbáltam amikor egy holló rám kiáltott.
-Mindig ezt csinálják gondoltam magamban; kiabálnak, de nem szállnak be a húsra. Most azonban a holló leszállt távolabb a rétre és hosszan nézte az üveget. Fotózni sem mertem nehogy a gép zaja elriassza. Nem jött közelebb enni, hanem felrepült és alacsonyan elhúzott a less felett. . -Ennyi volt gondoltam.Megint túljárt az eszemen ez az okos madár. Nemsokára újra a rétre repült és a hússal nem is foglakozott hanem a tükörképének kezdett pózolni,és kiabálni. Így készültek a fotók  fogadjátok szeretettel. Sajnos a kevés fény miatt a minőség nem a legjobb.

Ezt a videót telefonnal készítettem bocs a minőségért!

Új faj az itatónál

Nem régen írtam ezt a címet egy bejegyzésemnek, és most újra új fajt fotózhattam az erdei lesemen. Lássuk csak sorjában. A várható vörösbegyeknek készítettem szép mohás beszállót. A begy meg is jelent  épen csak egy kockát készítettem róla, amikor huss a bokor  mélyére menekült.Nagy csend lett az itató körül,csak a szajkók perlekedtek valamivel.Nem volt sok időm a fotózásra és már azon gondolkodtam kimegyek a lesből és rendet teszek.Ekkor  beszállt elém ez a csodálatos erdei fenség a héja.Ívott és sokáig hagyta magát fotózni.Fogadjátok szeretettel:

Balra a madáretető látható az előtérben az itató széle.

Jó forgalom az itatón.

A hétvégi disznóvágásból maradt hájjal az autóm csomagtartójában , mentem az ölyves leshez egy kis fotózásra.A nyáron árválkodó lesem ablakát  egy fácán nagyon összepiszkolta. a tisztítás után kiderült sajnos az üveg használhatatlan lett a sok karmolás miatt.(nem tudom mi lehet a fácán csőrében vídia???)Beültem egy kicsit ,de az obi nem talált élességet sem. Az erdőből hallatszó barcogás a dámok után csábított,de ők előbb észrevettek mint én őket. Így hát maradt az itató.
Először pintynek örülhettem:

A vörösbegyek is jöttek inni:

Karvaly háborgatta az itatóra érkező madarakat: